Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kortárs festők képes leírás - Festő-művész.tlap.hu
részletek »

Kortárs festők - Festő-művész.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: festomuvesz.tlap.hu » Kortárs festők
Keresés
Találatok száma - 55 db
 Bakos Zoltán

Bakos Zoltán

Minden alkotás hordozza alkotóját. Ezen állítás híven kifejezi azt, amit csak hosszabb gondolatmenetben foglalhatnék össze. A képeim által ugyanis leleplezem önmagam. Egyetlen vágy vezérel, a Fény keresése. Ezt a fényt a kicsiségen, az egyszerűségen keresztül vélem megtalálni. A pont, a vonal és a szín a mérvadók. Ezek a támpontok, a meghatározó tényezők. Közöttük egyensúlyi állapot kell fennálljon.

A. Tóth Attila

A. Tóth Attila

A. Tóth Attila impresszionista és szürrealista festőművész A kortárs impresszionista és szürrealista stílust képviselő festőművész, A.Tóth Attila Kecskeméten született, majd szüleivel Budapestre költözött és azóta is a fővárosban él. Munkásságának kezdete 1995-re datálható, ekkor megmagyarázhatatlan ihlet eredményeképpen alkotta meg első festményét. Egyedi stílusát, technikáját saját maga kísérletezte és fejlesztette ki, melyek egyre érettebbé és sajátosabbá tették munkáit az évek során. Autodidakta módon tanult és képzi folyamatosan magát. Mint kortárs festőművész, Csepeli Pálma segítette munkásságát. Leginkább falapokra fest, képeit több festékrétegben viszi fel az alapra, emiatt minden kép megalkotása hosszú hónapokig tartó formálódás eredménye. Képei között több olyan található, mely egy, másfél év alatt kapta meg végső arculatát. Gyakran egy, az általa kifejlesztett fonnyasztási technikát alkalmaz, mely által utánozhatatlan térhatásban jeleníti meg mondanivalóját. Az utolsó réteget kétszeres lakk borítással fedi. Elmélyült pszichológia tanulmányai, melyek művészien átfogalmazva jelennek meg festményeiben, nem hirtelen sokkoló, de tartós hatást tesznek műértő közönségére, akik nem a napi tendenciákat keresik a műalkotásokban. Szintén szokatlan és formabontó, hogy képei világítanak. Megvilágítás után a sötétben teljesen új formában jelennek meg, életre kel egy másik, belső világ, döbbenetes hatással.(Pl. Egerszalóki látomás, Május 19. , Szerelmesek szigete Korfun, Fantázia, Szigetecske,Inverz Szigetecske...stb.) Képein keresztül megnyílik a természet egyedi és sokak számára láthatatlan kincsestára, a felhőktől egészen a föld és a tenger mélyének csodálatos világáig, nem kifelejtve az embert sem, akit képeinek mély gondolatiságában jelenít meg. Stílusa, képeinek hangulata egyszerre megdöbbentő, sejtelmes, izgalmas és mély érzékiséget sugároz. Teljesen egyedi és utánozhatatlan. A művek egy részét átöleli a magányosság atmoszférája, utat hagyva azonban a változásnak, a kibontakozásnak (Pl. Magányosság, Út tavasszal, Part 1.,Part 2.). Az erőteljes színek, a néhol már vibráló kontrasztok, a telített, mély tónusok az alkotó erejét sugározzák.(Pl. Mantovai Dóm, Álomút, Pula partja, Naplemente, Május 19., Fenyők stb.) Ugyanakkor munkáiban megjelenik a pasztellebb, lágyabb megfogalmazása sajátos érzelemvilágának, érzékenységének és egyéni látásmódjának, melyből a játékosság sem hiányzik (Pl. Fantázia, Szerelmesek szigete Korfun, Felhők, Szigetecske,Inverz Szigetecske...stb.) Művészi munkássága jelen szakaszában minden megjelenési forma, lehetőség nagyon sokat jelent, ezek inspiráló hatása nélkülözhetetlen számára. Gyakran az elismerés jelenti a következő kép elgondolásához vezető első lépcsőfokot. Eddigi kiállításai remélhetőleg a közeljövőben újabbakkal gyarapodnak, lehetővé téve a szélesebb érdeklődő réteg számára egyedi világának megismerését.

Abodi Nagy Béla

Abodi Nagy Béla

Abodi Nagy Béla festőművész, Képzőművészet, festészet, művészeti felsőoktatás Abodi Nagy Béla festőművész a húszadik század magyar képzőművészetének különönleges, nagy formátumú, európai jelentőségű alkotószemélyisége. Művészete sajátosan egyéni, bátran kísérletező, újra és újra megújuló, de egységes, szellemiségében következetes. Tiszta erkölcsiségű, konok igazságkereső, vívódó. Ez az alkotói teljesítmény a legtisztább professzionalizmus, a szakmai és szellemi minőség megtestesülése. A következőkben a zseniális író és jó barát, Bajor Andor által írott, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában, 1986-ban megjelent Abodi Nagy Béla című monográfiából idézünk részleteket: "Abodi Nagy Béla hiába változtatott látásmódján és formáin, a többi, az eredendő marad emlékezetes. Az beszél rólunk, lábnyomainkról, amelyeket betemet a szél. Ábrázolja arcunkat, emberi összefuggéseinket, kitartásunkat, megcsuklásainkat, vi1lódzó gondolatainkat, dombjaink szelíd lejtését, forrásaink üdeségét, okos és oktalan helyzeteinket, honi tájainkat. Hogy az életműből több Abodi tűnik föl? A drámai, a dekoratív, a népi, a városi? Van egy Abodi, aki a vidámság festője, van egy, aki a komorságé. Van egy tarka Abodi, és van egy, aki a finoman elegáns színárnyalatoké. Van csendes, meghitt Abodi, van monumentalitásra ékesen célra törő. Van mesélő, van konokul hallgató, van történelmi illusztrátor, van történelem-teremtő."

Ábrahám - Exit - Béla festményei

Ábrahám - Exit - Béla festményei

Szekszárdi születésű amatőr festő. Tagja a Bárka Művészeti Szalonnak és alapítótagja az Alisca Amatőr Art-nak. Folyamatosan vannak kiállításai. Nagyon termékeny - a 2010-es évben közel kétszáz képet készített. Kísérletező típus, ami az alkotásain is tükröződik. Nagy sikert arattak a 2×2 dimenziós képei, ahol a kép előtt egy plexilapon egy második képpel oldja meg a térhatást.

Ábrahám Péter

Ábrahám Péter

Ábrahám Péter szobrász és festőművész a Budapest melletti Vecsésen született 1955-ben. Már gyermekkorában olyan meghökkentő, gondolatébresztő rajzokkal, játékokkal lepte meg szűkebb környezetét, hogy azok előrevetítették későbbi, a képzőművészettel való elkötelezettségét. A Senkihez sem hasonlítani! - művészi elvet szem előtt tartva, az akadémiai képzést elvetette, megkezdett iparművészeti tanulmányait (ötvös szakon) abbahagyva - iparművész édesapja segítségével - önképzés útján fejlesztette tudását. 29 évesen Argentínában új grafikai-festői eljárásokat tanult, pár évvel később Párizsban, Michael Gyarmathy Folies Bergre-ében a díszleteket tervezte és festette. A csatornán átkelve, London Soho-jában átélhette a fiatal művészek sanyarú helyzetét. Ekkortájt művészetének középpontjában a másik nem, az ÖRÖK NŐ állt. Művészi filozófiájának lényege az ún. magas művészet (grand art), az elit kultúra és a mindennapi élet, a tömegkultúra kölcsönhatása, s a köztük lévő határok lerombolása illetve újrateremtése. Munkái ironikus jegyek hordozói. Számításba veszik a reklám hódító erejét, a banalitást, a nagyvárosi élet képi szlogenjeit. Művészi mondanivalójával, utal fogyasztói társadalmunk fonákságaira. Sok munkája, zenei indíttatású. Ábrahámnál a formálás, az átalakítás útja a destrukció, az átfunkcionálás. A tárgy defetisizálásával megváltoztatja annak eredeti jelentését. Ez a módszer stílusok keveredését, összegzését eredményezi. A szabadban elhelyezett szobrai harmonikus kapcsolatba kerülnek a természet flórájával. Plasztikái nem szeretik a színpadiasságot, ezért azoknak nincsenek szigorú határai. Domborműveinek felülete egyre inkább festőivé válik. Festői formanyelve expresszív, ecsetvonásaiban az érzelmeket hordozó színek döntő szerephez jutnak. Festményei - a személyes vonásokon túl - már külsőségekben felismerhetőek, sajátos térszerveződéssel, háromszög alakú keretbe foglalva születnek. Festményei többnyire ún. összerakott - festmények, amelyek a művész originalitására jellemző képjeleket, a körből kiinduló, gyűrűződő spirál motívumot viselik magukon, és sokszor háromdimenziós elemekkel, anatómiai nyomatokkal keveredve jelennek meg. A művész e képeiről mondja: Dimenziós spiráljaim agytekervényeket idéznek, azok a fantázia útjain robognak. Egységben szemlélve festményeit, a keret, a háromszög olyan kiindulási pont, amely energiát raktároz, és a formák kivetítésére szolgál. Az ismétlődő körök az organikus lét spiráljai. Determinált utakat mutatnak, a változások rendjét, a születést és az elmúlást szimbolizálják. Végtelenre, örökkévalóságra, kapcsolódásokra, utalnak, egymással ellentétes erőket is kifejeznek, hol masculin (phallikus elem), hol pedig feminin (anyaméh, magzatburok) jelleget öltenek. A festő, mint Nagymester rítust celebrál: lelkünk, erkölcsünk felemelkedéséért küzd. A körök, hurkok ismétlődései beavatottságunk fokozatait jelentik. Több alkotása környezetszobrászatként is értelmezhető. Festményein - nyomatmontázsként - pecsétviaszba ágyazottan megjelenik ujjlenyomata, aláírása és hajszála, melyek a művész testi létének kellékei. A tárgyiasítással a művész a halhatatlanságát, testrészei-nek műalkotássá válását szimbolizálja. Ady sürgette a művészeket: "Valami újat lelni, kitalálni". Ábrahám Péter belülről hallotta ezt a megszólítást. Élt vele. Nem kitaposott nyomvonalon haladt előre és egyre magasabbra, hanem saját egyszemélyes ösvényét építette bátran, következetesen. Ez a formarendje és mitológiája. Törvénye. Amikor bronzba álmodta a spirálisan merevedő-emelkedő zongorabillentyű-töredéket, az a teljesség. Blake hangsúlyozta, hogy Ő homokszemben világokat talált, Ábrahám is meglelte e hangszer-maradékban a muzsika teljességét. Ez az aszimmetrikus szerpentin a lét egy megtalált sejtje. Több találékony plasztikai gesztusnál, sokkal inkább képzőművészettel ábrázolt-értelmezett bölcselet. Széles a skálája. Valósághű Lincoln portrét mintázott követhető szobrászi emblémával, Armstrong arcmását már festői háromszögalakzatban testesítette zeneteremtés közben. Kazinczy Ferenc írónak azt tartotta, aki egyszerre tüzes ortológus és neológus. Ábrahám Péter belülről érzi ezt az igazságot, s miközben rajtja a hagyomány, szárnyalása már újdonság, mindig első műre törekszik, ami általa most kezd létezni a valóságban. Cicero fedezte fel, hogy "Nihil omnium rerum melius est mundo, nihil pulchrius est" - semmi nem jobb és szebb a világnál. Mindezt Ábrahám Péter is tetten éri a női test elülső és hátsó nézetében, trombitában, kürtben, s ha festményre hangolódik, a természet hengeresen kanyargó organizmusában. Honorius Augustodunensis a kozmoszt lanthoz hasonlította, melynek húrjai harmóniát zengnek, mindezt életre és fúvósokra hangszerelte át szobraiban Ábrahám Péter. Pythagoras fedezte fel, hogy az égitestek mozgása hangot fejleszt, ő a szférák zenéjéről beszél, képletesen szólva Ábrahám Péter is a muzsikát ünnepli a hangszer nyugalmi állapotának némaságában. Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás a szépséget elsősorban a tökéletes arányosságon szemlevételezte, így sejtették meg, hogy az egyenlőszárú háromszög látványa harmonikusabb, mint az egyenlőtlen szárúé. Tőlük függetlenül Ábrahám Péter festményeit, ösztönös tudatossággal egyenlőszárú háromszögek keretébe foglalta. Apróság ez? Sokkal inkább a törvény fölismerése. Friedrich Schlegel az előadásmód "szép szeszélyéről" tesz említést, mely minden művészet előfeltétele - Ábrahám Péternél is sajátosan, egyszemélyesen az, megismételhetetlenné avatva képekké alakított rendszerét, mely külön vizuális nyelv - kinyilatkoztatás. Szemlélete nemzetközi, egyetemes - minden emberre vonatkozik. Paradox igazsága, hogy egyszerűsített alakzataiban bonyolult és összetett gondolatokat fejez ki. Elmélkedik Don Quijotéről - mindannyiunk önarcképét fedezi fel benne. Bekopogtat nemcsak a jazz, hanem Vivaldi világába is - új kincset tár fel Beethoven, Grieg, Bartók, Cézanne, Ady, Barabás Márton zongoraüzenetéből. Installációiban főszerepet juttat a fekete és ezüst árnyalatoknak. Anyagtársításait márványra, gránitra, bronzra hangszereli. Szobrász és festő egy személyben - konstruktőr és költő. Nemcsak feltárja, hanem gyarapítja a világot; formateremtő képzelettel, erős gondolkodással, tisztázottan örvénylő áramlásokkal. Prof. Dr. Losonczi Miklós művészeti író Ábrahám Péter természetes szobrokat készít. Szinte sziklaszerűen szeszélyes alakúakat, olyanokat, amelyek szabályos gömbjeikkel termést formáznak, gondosan megmunkált felületűeket, faágszerű plasztikákat, amelyek kifejezetten szabad térben, fák és bokrok között érzik jól magukat, ott érvényesülnek. A "zöld program", a ma oly divatos ökológiai szemlélet a művészetben is hódít. Nem Ábrahám az egyedüli szobrász, aki műveivel a természet szépségét, védelmének fontosságát hirdeti. Kollégáinak többségét az jellemzi, hogy hasonulni igyekeznek a környezethez: olyan plasztikákat készítenek, amelyek anyagaikkal vagy formáikkal (esetleg mindkettővel) szinte belesimulnak a tájba. Olyan is akad, aki maga kelt természetes anyagokból természetes illúziót. Ábrahám Péter nem ezt az utat járja. Az ő munkái súlyos darabok: felhívják magukra a figyelmet. Miként a magányos sziklák, amelyek régi idők ottfelejtett tanúi a zöldellő vidéken. Dr. Vadas József a művészettörténeti tudományok kandidátusa

Antos Péter

Antos Péter

Antos Péter festőművész virtuális galériája (festmények, rajzok, kiállítások) E-mail: peter_antos@yahoo.com Telefon: +36 70 616 2829 1948-ban születtem Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat az Apáczai Csere János gyakorló iskolában végeztem. Itt Sárkány Lóránd grafikus művész volt a rajztanárom és később sok éven keresztül mesterem. Tanulmányaim alatt a Dési Huber Képzőművészeti Körben Tamás Ervin festőművész irányításával fejlesztettem tovább rajztudásomat. A rajz és a festészet mellett sokat foglalkoztam matematikával. Érettségi után végül is az ELTE TTK Matematikus szakára jelentkeztem, és itt is végeztem 1972-ben. Ezután 15 évig a Műegyetem Villamosmérnöki karának Matematika tanszékén dolgoztam eleinte tudományos ösztöndíjasként, majd tanársegédként. Matematikát és számítástechnikát tanítottam magyar ill. angol nyelven. Eközben szerkesztettem a kar több kötetes matematika példatárát, részt vettem operációs rendszer és más szoftver rendszerek fejlesztésében. Most is foglalkozom számítástechnikával a festészet mellett. Egész pályafutásomat végigkísérte a sokak által ellentétesnek tartott racionalitás (matematika) és irracionalitás (művészet). Számomra inkább egymást erősítették, kiegészítették. Általában olajjal festek, a festéket ecset helyett penge darabokkal viszem fel, ez egyedi és igen jellegzetes felületet ad. Önálló kiállítások: 2009. ÖkoHáz, Budapest 2008. Közös kiállítás Somogyi Rékával, Budavári Művelődési Ház, Budapest 2008. Udvarház Galéria, Veresegyház 2008. Faluház és Könyvtár, Erdőkertes 2007. I. számú Művelődési Ház, Őrbottyán 2007. Café Vian kávéház, Budapest 2006. Aranytíz Művelődési Központ Dési Huber galériája, Budapest 2006. Apáczai Csere János gyakorló iskola, Budapest (az iskola 50 éves jubileuma tiszteletére) 2005. Duna pArt Galéria, Vác Csoportos kiállítások: 2009. "Veresegyház kistérségében élő és alkotó művészek", Újpest Galéria, Budapest 2008. "Kortársművészeti kiállítás válogatott magyar alkotókkal", Opera Galéria, Budapest 2008. Őrbottyáni képzőművészek baráti köre kiállítása, I. sz. Művelődési Ház, Őrbottyán 2007. Udvarház Galéria, "Együttállás" című kiállítás, Veresegyház 2006. Átrium Galéria, "Együttállás" című kiállítás, Veresegyház

Arató Gabriella

Arató Gabriella

Rövid önéletrajz: 1969. október 19-én születtem Budapesten. Az általános iskolai tanulmányaim befejezése után, 1984- ben az Irinyi János vegyipari szakmunkásképző iskolában folytattam tanulmányaimat. 1987-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban szakmunkásként dolgoztam. Közben házasságot kötöttem, amiből három gyermekem született. Jelenleg főállású anya vagyok. Ezzel egy időben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mint "modell"dolgozom. Itt kezdtem el amatőrként rajzolni és festeni. Az ez időben készült munkáimat , kiállításra illetve, megvételre ajánlom. Tisztelettel: Arató Péterné (Gabriella) Elérhetőségem telefonon: 06-20-204-3127

Asztahov Fontaine László

Asztahov Fontaine László

Asztahov Fontaine László üvegfestő, festőművész o 1983 óta üvegfestő-restaurátor o 1992 óta regisztrált üvegfestő az angol királyi udvarnál o Önállóan 1991 óta állít ki Ars poetica: "Több mint 20 éve üvegfestő-restaurátorként alkotok, ennélfogva szembetűnő az üvegszerű képi látásmód alkotásaimban. A táblaképfestés a párhuzamos élet szabadságát biztosítja. Szenvedély és harmónia: szenvedélyes lendület a kontúrban, romantikus harmónia a kifinomult színárnyalatokban. A hétköznapi lét egyszerűségében felfedezhető varázslat interpretációja rajzolódik ki képeimen." Főbb kiállítások: 1987: Gyöngyös, Városi Művelődési Ház (csoportos) 1989: Budapest, Csontváry terem (csoportos) 1991: Tarvisio, magángaléria (egyéni) 1991: Udine, magángaléria (egyéni) 1992: Róma, magángaléria (egyéni) 2000: Sukoró, Művelődési Ház (egyéni) 2001: Gárdony, Városi Galéria (egyéni) 2002: Pázmánd, Művelődési Ház (egyéni) 2002: Gárdony, Városi Galéria (egyéni) 2003: Székesfehérvár, Szent Korona Galéria (csoportos) 2003: St. Brevin, Városi Galéria (egyéni) 2003: Mosonmagyaróvár, Flesch Károly Kulturális Központ (egyéni) 2004: Székesfehérvár, Szent Korona Galéria (csoportos) 2004: Gárdony, Városi Galéria (egyéni) 2005: Székesfehérvár, Szent Korona Galéria (csoportos) 2005: Gárdony, Városi Galéria (egyéni) 2005: Velence, Bod László Kápolna Galéria (csoportos) 2006: Székesfehérvár, Szent Korona Galéria (csoportos) 2007: Székesfehérvár, Szent Korona Galéria (csoportos)

Balázs Áron

Balázs Áron

Balázs Áron kortárs képzőművész vagyok. A Magyar képzőművészeti Egyetemen végeztem 1995-ben festő szakon. Párhuzamosan jártam a pedagógia és intermédia szakokra. Különböző technikákkal dolgozom: c-print, grafika, festészet, intermédia, médium, fotó, installáció, koncept, festmény, kollázs, akvarell, rajz, digitális print, fénymásolat, nyomat. Balázs Áron, kortárs képzőművész vagyok. Képzőművésznek lenni egy tudatállapot. Nemcsak arról van szó, hogy az ember létrehoz bizonyos tárgyakat, amelyek képzőműveszeti alkotások, műtárgyak. Ezek az úgynevezett műtárgyak hozzák létre a képzőművészt is. Nem lehet a kettőt szétválasztani. Ugyanakkor van olyan képzőművész, aki nem hoz létre műtárgyat, vagy csak nagyon keveset. Mennyi az a legkevesebb műtárgymennyiség, ami még elég ahhoz, hogy képzőművész legyen valaki? Mit jelent egyáltalán az, hogy kortárs képzőművész? Nem tudom. Erre próbálok egy lehetséges választ találni.

Hirdetés
Bán Tibor

Bán Tibor

Bán Tibor kortárs festőművész festményei: tájképek, csendéletek, állatábrázolás. Napjaink egyik legjobb és legkedveltebb ló festője. Rendszeres résztvevője a művésztáboroknak, számos haza és külföldi kiállítást tud maga mögött.

Belegi Márta Sendorma honlapja

Belegi Márta Sendorma honlapja

Belegi Márta Sendorma versei, epigrammái, valamint olajpasztell-krétával készült rajzai találhatóak meg az oldalon. ?Viselős vagyok tervekkel, mint más asszonyok gyermekkel. Testem-lelkem szétfeszül, belsőm új gondolatot szül. S ahogy életre kell a bimbózó méhmagzat, úgy az alkotásvágy engem is ízekre szétszaggat?? (Ars poetica ? részlet)

Bényi Emese festmények

Bényi Emese festmények

Bényi Emese festőművész hivatalos oldala. Tájkép festmények, csendélet, akvarell és modern képek széles választéka vár minden kedves műkedvelőt! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen az elsők között akik értesítést kapnak új festmények kiállításáról! Vásárlás esetén az alkotásokat Magyarországon belül díjmentesen házhoz szállítjuk!

Bóta Csaba kortárs festőművész

Bóta Csaba kortárs festőművész

Legszívesebben álmodozom, és Neked festek, mert a legnagyobb szabadságot ebben lelem. Olyan önarcképet alkotok Rólad, ami lényed igazi mivoltát tárja környezeted elé. Megmutatom a csodát, ami Benned rejlik. Ez a dolgom. Így terveztek engem. Látogass fel honlapomra, nézd meg az olaj- és akvarell festményeim.

Cene Gál István

Cene Gál István

Cene gál eddigi munkásságát áttekintve először kicsit tanácstalan az ember, hiszen megtalálhatja AZT és ANNAK az ellenkezőjét is, a KEZDETET, a VÉGET is, és időzhet a közbeesőben. A tanácstalanság fátyla egyetlen szempillantás alatt fellebben, amikor rájövünk, hogy Ő egy UTAZÓ! Utazó térben, időben, korokban, múltban és jövőben, világtájak között, bolygók között, az időben, a holttá merevedett pillanatban, a cikkanó mozgástól rezgő mindenségben, a cseppkővé merevedett mosolyok között. UTAZÓ, aki lát, ahogy mi nem láthatunk, aki érzést láttat, ahogy mi nem tudunk, aki ott van mindenhol és mégsem leljük, aki talán éppen a mi szemünkkel ragadja meg a születő gyönyört, aki az időtlen tapasztalat átlényegülésének egyetlen pillanatát kapja el az elröppenő élet és az új születés közöttit, a ráncos szemhéjon áttetszőn. Ez hát Cene gál! Eszmél az ember és érthető lesz a Szahara homokja, a Fény és Árnyék, a szépség és a pillangó légiessége. Itt egyesül a forma, az alak és az alaktalan, a pillanat és az időtlen. Az ember, aki a homokos, nagy síkra ér és okos fejével biccent, az ember, az ím nagy Isten tekints le és pirulj, egészen a fekete zongoráig, melyben ott zeng a mindenség harmóniája. Művészete költészet és anyag, fény-árny világ, megrebbenő gondolatillanás, hökkenő eszmélet, ami előtt a mantrán nőtt szerzetes értő mosolyának fénye fut át, a velőig ható élmény. Felesleges izmusok között rágódón fejtegetni, csak egyszerűen bele kell veszni a pillanatnyi élménybe, amit Cene gál kínál. Beleveszni, hagyni, hogy ránkboruljon, átöleljen, velőig átitasson az élmény és várni, amikor a gerincborzongató érintés felismeréssé formálódva nyitott tenyerünkbe helyezi, óvatos mozdulattal, a mindent megértést. Cene gál az UTAZÓ közöttünk is jár, megosztja velünk, kínálja nekünk az élménymegértést, a gondolatzenét, a mindenségharmóniát. Fogadjuk nyílt szívvel! Bedegi Győző

Csapó Judit

Csapó Judit

Az "Absolu" francia szó (ejtsd: Abszolü), jelentése abszolút, teljes, tökéletes. Lelkesen kutatjuk fel a főként magyar kortárs képző- és iparművészeket, kézműveseket, lehetőséget adva munkáik bemutatására és eladására. Szeretettel várjuk az új jelentkezőket is, akik úgy érzik, hogy szívesen bemutatnák nálunk az alkotásaikat. Repülj velünk TE is!

Dániel Mária festményei

Dániel Mária festményei

Dániel Mária aranyos, cserfes, szeretettel teli harmonikus egyénisége benne van a képeiben, amelyektől jobbkedvű lesz az ember. Virágcsendéletétől egyszerűen kisüt a nap. Egyik képe anyát ábrázol kisgyermekével. Az anya ajkain nem a szinte közhelynek számító mindentudó szülői mosolyt, nem is a Mona Lisa talányos sorriso-ját. Ez az anya egyszerűen csak mosolyog, mindenféle talányosság nélkül, póztalanul, szeretetet sugározva, Dániel Mária egyéniségét tükrözve. Némely grafikái gyermekrajzokra emlékeztetnek, talán mert még mindig őriz magában valamit a jóhiszemű, a világra újra és újra rácsodálkozó gyermek művészetéből, és ezt a képet a ?vészmadaras? alkotások csak árnyalják, mert Marinak vannak szürrealista szerű alkotásai is, s vannak amelyek ?szür? nélkül realisták. A festőre is érvényes, amit Illyés Gyula a költőről mondott, nevezetesen azt, hogy az ?egyik végletet sem engedi el. Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító

Dávid Júlia

Dávid Júlia

Dávid Júlia alkotásai elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek - hangzott el a üvegfestő művész alkotásaiból Szegeden megrendezett tárlaton. A Székelyföldről elszármazott festőnő művészetének fő vonulatai közé tartoznak a szecessziós stílusú képek, a szürreális elemekkel átszőtt nonfiguratív alkotások, de talán legsikerültebb üvegfestményei a népvándorlás korának kultúráját idéző avar, szkíta és ősmagyar motívumkincseket jelenítik meg. Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak. Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel.

Tuti menü