Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Festő-művész linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Festő-művész képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: festomuvesz.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 145 db
 Bakos Zoltán

Bakos Zoltán

Minden alkotás hordozza alkotóját. Ezen állítás híven kifejezi azt, amit csak hosszabb gondolatmenetben foglalhatnék össze. A képeim által ugyanis leleplezem önmagam. Egyetlen vágy vezérel, a Fény keresése. Ezt a fényt a kicsiségen, az egyszerűségen keresztül vélem megtalálni. A pont, a vonal és a szín a mérvadók. Ezek a támpontok, a meghatározó tényezők. Közöttük egyensúlyi állapot kell fennálljon.

 Barabás Miklós

Barabás Miklós

Barabás Miklós (Márkusfalva [később Kézdimárkosfalva, ma románul: Mărcuşa] 1810. február 10. - Budapest, 1898. február 12.) magyar festő. A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja. A háromszéki Mártonfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. Mártonfalvát egyébként emlegették korábban Marci-ként, később Kézdimárkosfalvaként vált ismeretté a kisközség, ma a Romániához tartózó területet Mărcuşaként találni meg a térképen. A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva. Kezdetben csak tanulótársait, később emlékezetből Katona Zsigmond és báró Kemény Simon arcképét is elkészítette mindenki nagy bámulatára. Kék barlang (1835) Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott. Még többet akart tudni, és

 Barabás Miklós

Barabás Miklós

Barabás Miklós, korának talán az egyik legnagyobb Magyar arcképfestője volt. Aprólékosan megmunkált olajfestményeit, rajzait, akverelljeit gondos elmélyülés, finom színezés jellemzi. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, Széchenyi Istvánt, Kossuthot, Petőfit, Bemet stb. Jellemábrázoló készséget tükröző remekművei közül is kiemelkedik Liszt Ferenc és Bittó Istvánné arcképe. 1859-ben kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megteremtését, melynek 1862-től haláláig igazgató elnöke volt. Béke vele

A. Tóth Attila

A. Tóth Attila

A. Tóth Attila impresszionista és szürrealista festőművész A kortárs impresszionista és szürrealista stílust képviselő festőművész, A.Tóth Attila Kecskeméten született, majd szüleivel Budapestre költözött és azóta is a fővárosban él. Munkásságának kezdete 1995-re datálható, ekkor megmagyarázhatatlan ihlet eredményeképpen alkotta meg első festményét. Egyedi stílusát, technikáját saját maga kísérletezte és fejlesztette ki, melyek egyre érettebbé és sajátosabbá tették munkáit az évek során. Autodidakta módon tanult és képzi folyamatosan magát. Mint kortárs festőművész, Csepeli Pálma segítette munkásságát. Leginkább falapokra fest, képeit több festékrétegben viszi fel az alapra, emiatt minden kép megalkotása hosszú hónapokig tartó formálódás eredménye. Képei között több olyan található, mely egy, másfél év alatt kapta meg végső arculatát. Gyakran egy, az általa kifejlesztett fonnyasztási technikát alkalmaz, mely által utánozhatatlan térhatásban jeleníti meg mondanivalóját. Az utolsó réteget kétszeres lakk borítással fedi. Elmélyült pszichológia tanulmányai, melyek művészien átfogalmazva jelennek meg festményeiben, nem hirtelen sokkoló, de tartós hatást tesznek műértő közönségére, akik nem a napi tendenciákat keresik a műalkotásokban. Szintén szokatlan és formabontó, hogy képei világítanak. Megvilágítás után a sötétben teljesen új formában jelennek meg, életre kel egy másik, belső világ, döbbenetes hatással.(Pl. Egerszalóki látomás, Május 19. , Szerelmesek szigete Korfun, Fantázia, Szigetecske,Inverz Szigetecske...stb.) Képein keresztül megnyílik a természet egyedi és sokak számára láthatatlan kincsestára, a felhőktől egészen a föld és a tenger mélyének csodálatos világáig, nem kifelejtve az embert sem, akit képeinek mély gondolatiságában jelenít meg. Stílusa, képeinek hangulata egyszerre megdöbbentő, sejtelmes, izgalmas és mély érzékiséget sugároz. Teljesen egyedi és utánozhatatlan. A művek egy részét átöleli a magányosság atmoszférája, utat hagyva azonban a változásnak, a kibontakozásnak (Pl. Magányosság, Út tavasszal, Part 1.,Part 2.). Az erőteljes színek, a néhol már vibráló kontrasztok, a telített, mély tónusok az alkotó erejét sugározzák.(Pl. Mantovai Dóm, Álomút, Pula partja, Naplemente, Május 19., Fenyők stb.) Ugyanakkor munkáiban megjelenik a pasztellebb, lágyabb megfogalmazása sajátos érzelemvilágának, érzékenységének és egyéni látásmódjának, melyből a játékosság sem hiányzik (Pl. Fantázia, Szerelmesek szigete Korfun, Felhők, Szigetecske,Inverz Szigetecske...stb.) Művészi munkássága jelen szakaszában minden megjelenési forma, lehetőség nagyon sokat jelent, ezek inspiráló hatása nélkülözhetetlen számára. Gyakran az elismerés jelenti a következő kép elgondolásához vezető első lépcsőfokot. Eddigi kiállításai remélhetőleg a közeljövőben újabbakkal gyarapodnak, lehetővé téve a szélesebb érdeklődő réteg számára egyedi világának megismerését.

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. - Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus.Novák Vilmos 1912-ben, tizennyolc éves rajztanárnövendékként felveszi az Aba előnevet. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború. "1915. május végén a tábori ezredhez bevonultam mint hadapródjelölt őrmester Galíciába ... a Lemberg környéki harcokban vettem volt részt" - írja. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, s rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerzi meg. Kitüntetésekkel szerel le 1918-ban, majd a Műegyetemen kisegítő tanársegéd. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 1921-1922-ben, Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1923-tól a Magyar Rézkarcolók Egyesületének tagja lett. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. 1929-1930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 1930-1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt. Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fiatalabb korában készítette. Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá. Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült.

Abodi Nagy Béla

Abodi Nagy Béla

Abodi Nagy Béla festőművész, Képzőművészet, festészet, művészeti felsőoktatás Abodi Nagy Béla festőművész a húszadik század magyar képzőművészetének különönleges, nagy formátumú, európai jelentőségű alkotószemélyisége. Művészete sajátosan egyéni, bátran kísérletező, újra és újra megújuló, de egységes, szellemiségében következetes. Tiszta erkölcsiségű, konok igazságkereső, vívódó. Ez az alkotói teljesítmény a legtisztább professzionalizmus, a szakmai és szellemi minőség megtestesülése. A következőkben a zseniális író és jó barát, Bajor Andor által írott, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában, 1986-ban megjelent Abodi Nagy Béla című monográfiából idézünk részleteket: "Abodi Nagy Béla hiába változtatott látásmódján és formáin, a többi, az eredendő marad emlékezetes. Az beszél rólunk, lábnyomainkról, amelyeket betemet a szél. Ábrázolja arcunkat, emberi összefuggéseinket, kitartásunkat, megcsuklásainkat, vi1lódzó gondolatainkat, dombjaink szelíd lejtését, forrásaink üdeségét, okos és oktalan helyzeteinket, honi tájainkat. Hogy az életműből több Abodi tűnik föl? A drámai, a dekoratív, a népi, a városi? Van egy Abodi, aki a vidámság festője, van egy, aki a komorságé. Van egy tarka Abodi, és van egy, aki a finoman elegáns színárnyalatoké. Van csendes, meghitt Abodi, van monumentalitásra ékesen célra törő. Van mesélő, van konokul hallgató, van történelmi illusztrátor, van történelem-teremtő."

Ábrahám - Exit - Béla festményei

Ábrahám - Exit - Béla festményei

Szekszárdi születésű amatőr festő. Tagja a Bárka Művészeti Szalonnak és alapítótagja az Alisca Amatőr Art-nak. Folyamatosan vannak kiállításai. Nagyon termékeny - a 2010-es évben közel kétszáz képet készített. Kísérletező típus, ami az alkotásain is tükröződik. Nagy sikert arattak a 2×2 dimenziós képei, ahol a kép előtt egy plexilapon egy második képpel oldja meg a térhatást.

Ábrahám Péter

Ábrahám Péter

Ábrahám Péter szobrász és festőművész a Budapest melletti Vecsésen született 1955-ben. Már gyermekkorában olyan meghökkentő, gondolatébresztő rajzokkal, játékokkal lepte meg szűkebb környezetét, hogy azok előrevetítették későbbi, a képzőművészettel való elkötelezettségét. A Senkihez sem hasonlítani! - művészi elvet szem előtt tartva, az akadémiai képzést elvetette, megkezdett iparművészeti tanulmányait (ötvös szakon) abbahagyva - iparművész édesapja segítségével - önképzés útján fejlesztette tudását. 29 évesen Argentínában új grafikai-festői eljárásokat tanult, pár évvel később Párizsban, Michael Gyarmathy Folies Bergre-ében a díszleteket tervezte és festette. A csatornán átkelve, London Soho-jában átélhette a fiatal művészek sanyarú helyzetét. Ekkortájt művészetének középpontjában a másik nem, az ÖRÖK NŐ állt. Művészi filozófiájának lényege az ún. magas művészet (grand art), az elit kultúra és a mindennapi élet, a tömegkultúra kölcsönhatása, s a köztük lévő határok lerombolása illetve újrateremtése. Munkái ironikus jegyek hordozói. Számításba veszik a reklám hódító erejét, a banalitást, a nagyvárosi élet képi szlogenjeit. Művészi mondanivalójával, utal fogyasztói társadalmunk fonákságaira. Sok munkája, zenei indíttatású. Ábrahámnál a formálás, az átalakítás útja a destrukció, az átfunkcionálás. A tárgy defetisizálásával megváltoztatja annak eredeti jelentését. Ez a módszer stílusok keveredését, összegzését eredményezi. A szabadban elhelyezett szobrai harmonikus kapcsolatba kerülnek a természet flórájával. Plasztikái nem szeretik a színpadiasságot, ezért azoknak nincsenek szigorú határai. Domborműveinek felülete egyre inkább festőivé válik. Festői formanyelve expresszív, ecsetvonásaiban az érzelmeket hordozó színek döntő szerephez jutnak. Festményei - a személyes vonásokon túl - már külsőségekben felismerhetőek, sajátos térszerveződéssel, háromszög alakú keretbe foglalva születnek. Festményei többnyire ún. összerakott - festmények, amelyek a művész originalitására jellemző képjeleket, a körből kiinduló, gyűrűződő spirál motívumot viselik magukon, és sokszor háromdimenziós elemekkel, anatómiai nyomatokkal keveredve jelennek meg. A művész e képeiről mondja: Dimenziós spiráljaim agytekervényeket idéznek, azok a fantázia útjain robognak. Egységben szemlélve festményeit, a keret, a háromszög olyan kiindulási pont, amely energiát raktároz, és a formák kivetítésére szolgál. Az ismétlődő körök az organikus lét spiráljai. Determinált utakat mutatnak, a változások rendjét, a születést és az elmúlást szimbolizálják. Végtelenre, örökkévalóságra, kapcsolódásokra, utalnak, egymással ellentétes erőket is kifejeznek, hol masculin (phallikus elem), hol pedig feminin (anyaméh, magzatburok) jelleget öltenek. A festő, mint Nagymester rítust celebrál: lelkünk, erkölcsünk felemelkedéséért küzd. A körök, hurkok ismétlődései beavatottságunk fokozatait jelentik. Több alkotása környezetszobrászatként is értelmezhető. Festményein - nyomatmontázsként - pecsétviaszba ágyazottan megjelenik ujjlenyomata, aláírása és hajszála, melyek a művész testi létének kellékei. A tárgyiasítással a művész a halhatatlanságát, testrészei-nek műalkotássá válását szimbolizálja. Ady sürgette a művészeket: "Valami újat lelni, kitalálni". Ábrahám Péter belülről hallotta ezt a megszólítást. Élt vele. Nem kitaposott nyomvonalon haladt előre és egyre magasabbra, hanem saját egyszemélyes ösvényét építette bátran, következetesen. Ez a formarendje és mitológiája. Törvénye. Amikor bronzba álmodta a spirálisan merevedő-emelkedő zongorabillentyű-töredéket, az a teljesség. Blake hangsúlyozta, hogy Ő homokszemben világokat talált, Ábrahám is meglelte e hangszer-maradékban a muzsika teljességét. Ez az aszimmetrikus szerpentin a lét egy megtalált sejtje. Több találékony plasztikai gesztusnál, sokkal inkább képzőművészettel ábrázolt-értelmezett bölcselet. Széles a skálája. Valósághű Lincoln portrét mintázott követhető szobrászi emblémával, Armstrong arcmását már festői háromszögalakzatban testesítette zeneteremtés közben. Kazinczy Ferenc írónak azt tartotta, aki egyszerre tüzes ortológus és neológus. Ábrahám Péter belülről érzi ezt az igazságot, s miközben rajtja a hagyomány, szárnyalása már újdonság, mindig első műre törekszik, ami általa most kezd létezni a valóságban. Cicero fedezte fel, hogy "Nihil omnium rerum melius est mundo, nihil pulchrius est" - semmi nem jobb és szebb a világnál. Mindezt Ábrahám Péter is tetten éri a női test elülső és hátsó nézetében, trombitában, kürtben, s ha festményre hangolódik, a természet hengeresen kanyargó organizmusában. Honorius Augustodunensis a kozmoszt lanthoz hasonlította, melynek húrjai harmóniát zengnek, mindezt életre és fúvósokra hangszerelte át szobraiban Ábrahám Péter. Pythagoras fedezte fel, hogy az égitestek mozgása hangot fejleszt, ő a szférák zenéjéről beszél, képletesen szólva Ábrahám Péter is a muzsikát ünnepli a hangszer nyugalmi állapotának némaságában. Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás a szépséget elsősorban a tökéletes arányosságon szemlevételezte, így sejtették meg, hogy az egyenlőszárú háromszög látványa harmonikusabb, mint az egyenlőtlen szárúé. Tőlük függetlenül Ábrahám Péter festményeit, ösztönös tudatossággal egyenlőszárú háromszögek keretébe foglalta. Apróság ez? Sokkal inkább a törvény fölismerése. Friedrich Schlegel az előadásmód "szép szeszélyéről" tesz említést, mely minden művészet előfeltétele - Ábrahám Péternél is sajátosan, egyszemélyesen az, megismételhetetlenné avatva képekké alakított rendszerét, mely külön vizuális nyelv - kinyilatkoztatás. Szemlélete nemzetközi, egyetemes - minden emberre vonatkozik. Paradox igazsága, hogy egyszerűsített alakzataiban bonyolult és összetett gondolatokat fejez ki. Elmélkedik Don Quijotéről - mindannyiunk önarcképét fedezi fel benne. Bekopogtat nemcsak a jazz, hanem Vivaldi világába is - új kincset tár fel Beethoven, Grieg, Bartók, Cézanne, Ady, Barabás Márton zongoraüzenetéből. Installációiban főszerepet juttat a fekete és ezüst árnyalatoknak. Anyagtársításait márványra, gránitra, bronzra hangszereli. Szobrász és festő egy személyben - konstruktőr és költő. Nemcsak feltárja, hanem gyarapítja a világot; formateremtő képzelettel, erős gondolkodással, tisztázottan örvénylő áramlásokkal. Prof. Dr. Losonczi Miklós művészeti író Ábrahám Péter természetes szobrokat készít. Szinte sziklaszerűen szeszélyes alakúakat, olyanokat, amelyek szabályos gömbjeikkel termést formáznak, gondosan megmunkált felületűeket, faágszerű plasztikákat, amelyek kifejezetten szabad térben, fák és bokrok között érzik jól magukat, ott érvényesülnek. A "zöld program", a ma oly divatos ökológiai szemlélet a művészetben is hódít. Nem Ábrahám az egyedüli szobrász, aki műveivel a természet szépségét, védelmének fontosságát hirdeti. Kollégáinak többségét az jellemzi, hogy hasonulni igyekeznek a környezethez: olyan plasztikákat készítenek, amelyek anyagaikkal vagy formáikkal (esetleg mindkettővel) szinte belesimulnak a tájba. Olyan is akad, aki maga kelt természetes anyagokból természetes illúziót. Ábrahám Péter nem ezt az utat járja. Az ő munkái súlyos darabok: felhívják magukra a figyelmet. Miként a magányos sziklák, amelyek régi idők ottfelejtett tanúi a zöldellő vidéken. Dr. Vadas József a művészettörténeti tudományok kandidátusa

Hirdetés
Alexander Chubar

Alexander Chubar

STATEMENT In my work I try to develop a pliable, flexible line capable of interaction with various other lines to form more intricate images. The complexity of the line transforms and reverses positive and negative aspects of the space. One sees images in which the boundaries exceed the spatial planes which contain them. Abstract balancing of forms in different spatial planes, coupled with vibrant color, augments the compositional structure of the art work. The background is also essential to the total feeling of the work, as it becomes either a means to complete the image or a way to disperse and merge the forms. In the Judith and Holofernes I break and twist pictorial space making it dense and compact. I overlap the knife in Judith's hand and Holofernes' head merging them into oneness. His left leg becomes the maid's right one, thus helping me to achieve a greater interaction and unity between different parts of the composition and increasing the intricacy of the image. Also, in this work I shift pictorial planes and intermingle the far with the near. Here, the bed and the figures of Judith and her maid appear to start at the foreground of the painting moving into the background. At some point in the middle they return to the foreground producing an effect of curving space, similar to a giant wave that moves to close on itself. Such organization of space, where one part interlocks with another integrating into a whole is necessary for the construction of internal order in the composition.

Alisca Amatőr Art Baráti Társaság

Alisca Amatőr Art Baráti Társaság

A közhasznú társaság 2010 novemberében alakult. A tagjai különböző területen dolgoznak és különféle technikákkal alkotnak. Van köztük újságíró, könyvelő, rendezvényszervező, technikus és még sokféle mesterséget végző művész. Minden hónapban más helyszínen állítják ki alkotásaikat, melyek között vannak kerámiák, ötvösmunkák, szobrok, faragások, térplasztikák, fotók, üvegfestmények, gobelinek és hagyományos festmények is.

Alkotóportál

Alkotóportál

Alkotóportál - Művészközpont és adatbázis - Nemzetközi kapcsolatok, értékesítés, vásárlás A portál tulajdonosa, illetve annak működési tervének szerzője és szerzői jogának tulajdonosa: Maléth J. Zsolt E-mail: info@alkotoportal.hu Tel.: +36 30 582 7486 A kulturális tevékenységet ellátó szerv: Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Information Centre for Transborder Hungarian Exceptionally Public Benefit Foundation Adószám: 18174243-1-42 B u d a p e s t www.htmik.hu info@htmik.hu A kereskedelmi tevékenységet ellátó szerv: Devox Informatika 1118 Budapest, Törökugrató u. 14. info@devox.hu Üzemeltető: Dev ox Informatika 1118 Budapest, Törökugrató u. 14. info@devox.hu

Altamira Egyesület

Altamira Egyesület

Az ALTAMIRA EGYESÜLET 1994-ben alakult Budapesten, olyan ismert képző- és iparművészek összefogásával, akiket megihlet a természet szépsége és végtelen gazdagsága. Az egyesület neve az állatábrázolás egyik legelső emlékére, a spanyolországi barlangrajzok lelőhelyére utal. Alapszabályban is rögzített céljuk: a természet értékeinek művészi megörökítése, népszerűsítése, a természeti szép iránti vágy helyes útra terelése, szemléletformálás, ergo: természetvédelem. Az egyesületnek több mint ötven tagja van, akik a művészet számos területén dolgoznak. A kitűnő növény-, rovar-, madár-, állat- illusztrátorokon kívül van közöttük bélyegtervező, sokszorosító grafikus, ló- és állatszobrász, érmész, faliszőnyeg-tervező és több nemzetközileg is ismert állatfestő. Többük munkásságát díjazták már - itthon és külföldön - magas művészi vagy állami kitüntetésekkel. Talán bizarr újszerűnek nevezni a természet iránti elkötelezettséget, de túlcivilizált, környezetromboló világunkban, az izmusok küzdelmében valóban bátorságot jelent visszatérni a tiszta forráshoz. Az ALTAMIRA EGYESÜLET a Magyar Természettudományi Múzeum, a Vadászati Kulturális Egyesület és a WWF Magyarország irodájának támoga

Amedeo Modigliani olasz

Amedeo Modigliani olasz

Amedeo Modigliani (Livorno, 1884. július 12. - Párizs, 1920. január 24.): olasz szobrász és festő. A kubisták kortársa volt, mégsem tartozott közéjük. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Élete o 1.1 Párizs, Montmartre o 1.2 Beatrice Hastings o 1.3 Jeanne Hébuterne o 1.4 Nizza o 1.5 Utolsó évei * 2 Válogatott szobrok * 3 Válogatott festmények * 4 Külső hivatkozások Élete [szerkesztés] Szefárd zsidó származású volt. Apja, Flaminio pénzváltót üzemeltetett, anyja, Eugenia, iskolát vezetett. Amedeo volt negyedik és egyben legkisebb gyermekük. 1898-ban kezdte művészeti tanulmányait Guglielmo Michelinél. Firenzébe utazott 1902-ben, és beiratkozott Fattorihoz a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival. Ekkor ismerkedett meg a kábítószerrel és az alkohollal is. Párizs, Montmartre [szerkesztés] 1906-ban Párizsban, a Montmartre-on bérelt lakást. Modigliani nemsokára elhíresült kicsapongásairól, nevezetesen arról, hogy részegen anyaszült meztelenre vetkőzött. 1909-ben kimerülten érkezett haza Livornóba. Később visszatért Párizsba, de a festészetről a szobrászatra váltott. Brâncuşi lett a mestere. Szobrai építkezésekről csent kövekből készültek. 1912-ben ismét megbetegedett, és újra haza kellett térnie szülővárosába. A háború hirtelen végett vetett az építkezéseknek, és a kábítószerektől legyengült Modigliani már nem nem volt képes a kőfaragásra, így visszatért a festészethez. A portréfestést állította fókuszba. A finom portrék éles ellentétben álltak Amedeo nyers és bárdolatlan jellemével, melyben ismerősei csak szándékoltságot sejtettek. Pablo Picasso egyszer gúnyosan megjegyezte: "Milyen furcsa, hogy Modiglianit sehol másutt nem látni részegen, csak a Montmartre és a Boulevard Raspail sarkán". Beatrice Hastings [szerkesztés] Beatrice Hastings, 1915 A háború elején kezdődött romantikus kapcsolata a nála 5 évvel idősebb Beatrice Hastings-szel, egy dél-afrikai írónővel. Beatrice anyagi támogatásának köszönhetően Modigliani élete könnyebbé vált. Kapcsolatukat nagy alkoholos dorbézolások jellemezték. Egy alkalommal Modigliani kidobta Beatrice-t az ablakon. Szerelmük véget ért. Jeanne Hébuterne [szerkesztés] Jeanne Hébuterne, 1918 1917-ben az Académie Colarossin rajzolgatott, amikor találkozott a 19 éves Jeanne Hébuterne-nel. Összeköltöztek. Nyilvános csatározásaik még hírhedtebbé tették Modigliani szerelmi életét. Egy szemtanú, André Salmon így számol be erről: " Modigliani a lány törékeny csuklóját megragadva, a karjánál fogva vonszolta maga után, közben copfját cibálta, és csak azért engedte el egy pillanatra, hogy Jeanne nekiessen a Luxemburg-kert rácskerítésének. Modigliani olyan volt, mint egy kegyetlen, gyűlölettől fűtött, dühöngő őrült." Azonban Modigliani Jeanne-ról készült legtöbb portréja igazi gyengédségről tanúskodik. Nizza [szerkesztés] Léopold Zborowski,1918 1918-ban Léopold Zborowski Dél-Franciaországba költöztette az általa képviselt művészeket, köztük Modiglianit is. A nizzai mediterrán hangulat nem nyerte el Amedeo tetszését, így továbbra is műteremben festegette arcképeit. 1918 februárjában Jeanne állapotos lett. Különváltak, de kislányuk megszületésekor ismét összeköltöztek. Modigliani a nevére akarta gyermeküket íratni, de útközben lerészegedett, így a gyermeke törvényes apa nélkül maradt.

Anita Klein

Anita Klein

Anita Klein festő, avarelfestő és keramikus. Az oldal angol nyelvű. Chelsea-ben tanulta a festészetet. A Királyi Festő társaságnak volt elnöke. Rengeteg munkája található a világ több pontján magángyűjtők és múzeumok, galériák tulajdonában.

AntikWeb.hu, antikvitás vadászterület.

AntikWeb.hu, antikvitás vadászterület.

AntikWeb.hu Régiségek Műtárgyak hirdetések! Antikweb.hu Töltsd fel az eladó régiségeid! Nemesfém. Kovácsoltvas bútor, Porcelán, Üveg, Kerámia Régi könyv, bélyeg. Numizmatika, Antik hangszer lámpa csillár. Régi bútorok. Fegyver, Szobor faragvány. Régi órák. Minden új regisztrálónak 1000Ft bónuszt irunk jóvá a számláján. Az összeg felhasználható hirdetések kiemeléséhez, vagy bannerek megjelenítéséhez.

Antos Péter

Antos Péter

Antos Péter festőművész virtuális galériája (festmények, rajzok, kiállítások) E-mail: peter_antos@yahoo.com Telefon: +36 70 616 2829 1948-ban születtem Budapesten. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat az Apáczai Csere János gyakorló iskolában végeztem. Itt Sárkány Lóránd grafikus művész volt a rajztanárom és később sok éven keresztül mesterem. Tanulmányaim alatt a Dési Huber Képzőművészeti Körben Tamás Ervin festőművész irányításával fejlesztettem tovább rajztudásomat. A rajz és a festészet mellett sokat foglalkoztam matematikával. Érettségi után végül is az ELTE TTK Matematikus szakára jelentkeztem, és itt is végeztem 1972-ben. Ezután 15 évig a Műegyetem Villamosmérnöki karának Matematika tanszékén dolgoztam eleinte tudományos ösztöndíjasként, majd tanársegédként. Matematikát és számítástechnikát tanítottam magyar ill. angol nyelven. Eközben szerkesztettem a kar több kötetes matematika példatárát, részt vettem operációs rendszer és más szoftver rendszerek fejlesztésében. Most is foglalkozom számítástechnikával a festészet mellett. Egész pályafutásomat végigkísérte a sokak által ellentétesnek tartott racionalitás (matematika) és irracionalitás (művészet). Számomra inkább egymást erősítették, kiegészítették. Általában olajjal festek, a festéket ecset helyett penge darabokkal viszem fel, ez egyedi és igen jellegzetes felületet ad. Önálló kiállítások: 2009. ÖkoHáz, Budapest 2008. Közös kiállítás Somogyi Rékával, Budavári Művelődési Ház, Budapest 2008. Udvarház Galéria, Veresegyház 2008. Faluház és Könyvtár, Erdőkertes 2007. I. számú Művelődési Ház, Őrbottyán 2007. Café Vian kávéház, Budapest 2006. Aranytíz Művelődési Központ Dési Huber galériája, Budapest 2006. Apáczai Csere János gyakorló iskola, Budapest (az iskola 50 éves jubileuma tiszteletére) 2005. Duna pArt Galéria, Vác Csoportos kiállítások: 2009. "Veresegyház kistérségében élő és alkotó művészek", Újpest Galéria, Budapest 2008. "Kortársművészeti kiállítás válogatott magyar alkotókkal", Opera Galéria, Budapest 2008. Őrbottyáni képzőművészek baráti köre kiállítása, I. sz. Művelődési Ház, Őrbottyán 2007. Udvarház Galéria, "Együttállás" című kiállítás, Veresegyház 2006. Átrium Galéria, "Együttállás" című kiállítás, Veresegyház

Tuti menü